Kisebbségi kérdésekről vitáztak az EP-ben
Kisebbségi kérdésekről, azon belül a módosított szlovák államnyelvtörvényről is vitáztak egymással az európai parlamenti (EP-) képviselők szerdán az EP brüsszeli plenáris ülésén, az egyperces felszólalások időkeretében.
Schöpflin György fideszes képviselő azt tette szóvá: Szlovákiában az állami szerveknél dolgozók megkapták az utasítást, hogy kizárólag szlovákul szólalhatnak meg.
Monika Benova szlovák szocialista képviselő ezzel szemben azt állította, hogy a módosított törvény semmilyen módon nem veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot.
Sergej Kozlík szlovák néppárti képviselő szerint azt, hogy a törvény megfelel az európai normáknak, megerősítette az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és az EU többnyelvűségért felelős biztosa is.
Bauer Edit szlovákiai magyar néppárt képviselő vitába szállt Benovával, és azt hangsúlyozta, hogy a rosszindulatúan megfogalmazott törvény újabb bizonytalanságot teremt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák kulturális tárca egymástól eltérő magyarázatokat adott ki a törvény végrehajtását illetően, miközben munkáltatók olyan utasításokat adnak ki, hogy csak szlovákul lehet beszélni.
Tőkés László az Európai Parlementben
Tabajdi Csaba szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy mindeközben Szerbiában törvényt hoztak a kulturális autonómiáról, és annak alapján a kisebbségek megválaszthatják saját nemzeti tanácsukat. E költségvetési finanszírozású tanácsok maguk tarthatják fenn intézményeiket.
"Szerbia példával szolgálhat sok uniós ország számára, és nagyot lépett az európai integráció útján" - mondta Tabajdi.
Sógor Csaba romániai magyar néppárti képviselő azt szorgalmazta, hogy kisebbségi gondok ügyében az Európai Parlament "ne csak a tűzoltást vállalja, hanem a tűz megelőzését is". Szerinte olyan kisebbségi kerettörvényt kell elfogadnia az EP-nek, amely garantálja a kisebbségek jogait.
Tőkés László romániai magyar néppárti képviselő egyfelől kijelentette, hogy Monika Benova valótlanságot állított a szlovák államnyevtörvénnyel kapcsolatban, másfelől szóvá tette, hogy immár öt esztendeje raboskodik a szerbiai Temerinben öt magyar fiatal, kocsmai verekedés következtében. Tíz-tizenöt évi büntetéssel sújtották őket, miközben mintegy háromszáz magyart vertek meg Szerbiában jogkövetkezmény nélkül - mondta. Kérte, hogy az Európai Parlament segítsen kiszabadítani a temerini bebörtönzötteket. Azt is javasolta, hogy tegyék az EU-csatlakozás feltételévé a diszkriminációmentes igazságszolgáltatás érvényesítését.
